Cetlik

Legutóbbi sfportal talin amin ott voltam, felvetettem az ötletet, hogy el kéne menni egy obszervatóriumba megnézni a csillagokat. Ugyanis láttam egy bazi nagy táblát Pencen, amire az volt írva, hogy OBSZERVATÓRIUM és még egy jobbra mutató nyíl is volt rajta. Penc kis falu, messze a városok fényétől, szmogtól. Gondoltam biztos tök szép tiszta ott a levegő, jól lehet látni az eget.

Ma elmentem megnézni közelebbről és hogy esetleg szerezzek valami elérhetőséget, amin keresztül meg lehetne beszélni a látogatást. Gondoltam a falu szélén találok majd egy kis kupolás fehér épületet, ahol egy kedves csillagász odaenged a távcsövéhez. Ó, én naiv… Bár felmerült bennem a kérdés, hogy vajon ki és miért finanszírozna egy bazidrága, bárhova telepíthető berendezést mindentől távol(bocs, penciek), de nem foglalkoztam vele túlságosan.

Lefordultam a főútról arra, amerre a tábla mutatta. Néztem a falu végi épületeket, semmi. Mentem tovább az úton, bár ismerve a falukból kivezető utakat, nem sok jóra számítottam. Ennek ellenére az aszfalt nem tűnt el, és bár öreg volt és fel volt töredezve, meglepően masszívnak tűnt. Pedig a traktorok és kombájnok rendesen tönkre tudnak tenni egy utat.

Szóval mentem elfelé a falutól, gondoltam tuti vezet valahova az út, ha már egyszer megépítették. Aztán feltűnt, hogy a kanyarokban végig masszív fémkorlát van - egysávos noname utaknál nem szokás. Majd feltűnt, hogy végig közvilágítási lámpák vannak - ez sem túl gyakori. Majd elmentem egy transzformátorház-szerű épület mellett, amibe elég vastag villanykábelek mentek. Kezdtem magam úgy érezni, mintha Az idő peremén című novellában lennék (50. Galaktika, írta Donald A. Wollheim).

Kiértem egy domb tetejére és véget értek a kanyarok. Kis egyenes szakasz után egy karbantartott, masszív fakapuban az út is véget ért. Körbe szántóföld, bozót, erdő. A kerítésen belül parkoló, hófehér épület, szépen nyírt sövény, zöld fű (mostanában inkább sárgás szokott lenni). Kerestem a fegyveres őröket, az automatikusan rám, mint mozgó objektumra fókuszáló kamerákat. Nem voltak. Mindenütt csend.

A kapun három tábla és egy kapucsengő volt. Az egyik tábla “Kutyával őrzött terület” feliratú volt, a másikra fel volt erősítve egy naplóféleség “HARD DISK” fejléccel és furcsa kódokkal.

A harmadik egyszerre magyarázott meg mindent és zavart össze. A lelkesedésem elmúlt, a reményeim nagyot puffantak a forró aszfalton. Ez állt rajta: “Földmérési és Távérzékelési Intézet - Kozmikus Geodéziai Obszervatórium” (felírtam, megjegyezni nem tudtam volna). Itt biza mincsenek más csillagok, bolygók után leskelődő távcsövek. Összezavart, mert nem értettem a nevet. Hogy jön a földmérés a kozmikushoz? Hogyhogy geodéziai obszervatórium? Rákerestem a neten, megtaláltam: FÖMI - KGO Kicsit utánanéztem és megértettem, hogy mit csinálnak - ahogy azt is, hogy csillagnézésre másik helyet kell keresni.

(Ja, az épületet 1976-ban adták át, gondolom az út azóta van meg - régen ha kellett, belenyomták az anyagot rendesen az építkezésekbe)