19
09
2007
Végre megvan. Egy éve vártam, nagyjából akkor jegyeztem elő rá az antikvarium.hu-n. Ma megérkezett.
Címe: Ugrás a jövőbe
Szerzők: A. Sztrugackij, B. Sztrugackij
41 éves, kicsit kopott, de amúgy jó állapotban van. Az előző tulaj a Magyar Kábel Művek könyvtára volt (van manapság cégeknél irodalmi könyvtár?).
Hogy tartalomra milyen, azt nem tudom, de szerintem a szokásos Sztrugackij szintet fogja hozni. És ami a legfontosabb, ha minden igaz, akkor ezzel minden magyarul megjelent Sztrugackij regényt és novellát beszereztem - kivéve a talán fél éve a galaktikában megjelent novellát. Arról lemaradtam, majd be kell pótolnom.
Jó nap ez a mai.
Comments : 6 Comments »
Categories : Irodalom
10
09
2007
Előre leszögezzük, nem tudunk jól angolul, pláne nem tudományos szinten. Így az angolul jobban beszélőknek vicces lehet látni, hogy mit értünk félre a Scientific American egyik cikkében. Röviden amit kihámoztunk belőle:
Az evolúció folyamán a skizofréniát “okozó” gének elsőbbséget élveztek. Külön-külön lehet egy csomó olyan tulajdonságuk, ami hasznos, sőt, szükséges volt a túléléshez, a fejlődéshez, viszont összességükben mellékhatásként megkönnyítik a skizofrénia kialakulását.
Az ember hajlamosak azt hinni, hogy ha valami rossz, azt meg lehet szüntetni, ki lehet iktatni. Hogy vannak dolgok, amik egyenes irányban a tökéletes felé vezetnek bennünket. Mint például a természet. Úgy gondoljuk, hogy a dinoszauruszokat egy meteor-becsapódás pusztította el. Pedig pusztán csak nem tudtak a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni. Ami addig (bármi történt is) segítette a fejlődésüket, az onnantól hiányosságként jelent meg.
Ki tudja, mi meddig húzzuk? Miféle hiányosságok, rejtett hibák vannak az eddig olyan sikeresnek tartott génkészletünkben? Tudja a fene. Személy szerint reméljük, minél később derül ki.
Comments : 2 Comments »
Categories : élet, Tudomány, Jövő
1
09
2007
Régi és lassú. Viszont jó történet, jó mondanivaló. Régóta meg akartam nézni, így persze az elvárások is nagyok voltak, de nem csalódtam.
A történet ma is aktuális, bármennyire elavult a környezet. A mondanivaló most is él, bár emiatt inkább Csáth Gézát kell dícsérni. Mindenesetre a filmes megvalósítás is tökéletes volt, csak kicsit lassú.
Talán beleférne 45 percbe, passzolna egy századforduló környéki magyar novellákat bemutató sorozatba. Kár, hogy elhanyagolható az igény egy ilyen sorozatra.
Comments : 6 Comments »
Categories : élet, Film